Gilbert Baker, a melegek mára már világszerte ismert jelképének megalkotója. Bár a történelem során már több alkalommal használtak szivárványos zászlót (például az Olasz békezászló is nagyon hasonló), a Baker által készített változat az 1978. július 25-i, San Franciscói melegfelvonulás óta hivatalosan is a homoszexuálisok jelképe.

Bakert az USA zászlaja inspirálta, olyannyira, hogy az eredeti zászló sarkában még a csillagos rész is helyet kapott. Nyolc színből állt, melyeket mind külün-külön jelentésekkel ruháztak fel: a rózsaszín a szexet, a vörös az életet, a narancssárga a gyógyítást, a sárga a napot, a zöld a természetet, a türkiz a művészetet, az indigókék a harmóniát, az ibolya a lelket jelképezte. Ezekből – praktikus és előállítási okokból –, először a rózsaszín, majd a türkiz tűnt el, az indigókéket királykékkel helyettesítették, így jött létre a ma is ismert hatszínű változata.

Gilbert Baker, és a zászló

„Úgy voltam vele, hogy a zászló, az egy egészen más művészeti forma, mint a többi. Nem festmény, nem csak textil, nem csak egy logó. Nagyon sok különböző funkciót egyesít. Úgy gondoltam, hogy egy ilyen szimbólumra van szükségünk, valami olyanra, amit bárki azonnal megért. A szivárványos zászló ugyanúgy nem mondja ki azt, hogy „meleg”, ahogy az amerikai zászló sem azt, hogy „USA”, mégis mindenki tudja, ha rájuk néz, hogy miről van szó. [...] Ezt akartam megmutatni a zászlóval, hogy egy közösség, egy törzs vagyunk, ha úgy tetszik. A zászlók ráadásul hatalmat is sugároznak, úgyhogy ezért is volt jó választás. [...] A szivárvány pedig önmagában tökéletes, nagyon passzol az elfogadáshoz, hogy itt származástól, nemtől, kortól, bármitől függetlenül fognak össze az emberek. Ráadásul ez egy természetes zászló, az égből jön!” – nyilatkozta Baker azzal kapcsolatban, miért egy zászlót választott jelképül.

A szivárványzászló előtt egyébként, a nácik által használt rózsaszín háromszög volt a melegek szimbóluma, a haláltáborokba elhurcolt, megkínzott és meggyilkolt homoszexuálisok emlékére. Ezt még ma is sok helyen használják. Volt még egy kevésbé elterjedt jelkép is, a “levendulaszínű rinocérosz”, mely két Bostoni művész alkotott meg 1973-ban. A koncepció szerint, a levendulaszín az identitásra utalt, a rinocérosz pedig, mely békés viselkedést mutat, amíg nem fenyegetik, megfelelő szimbólumnak tűnt a Stonewalli lázadás utáni években (ezt tekintjük a melegek forradalmának). Nem mellesleg, ez az orrszarvú ihlette a Melegedő rinokornisát is. :)

Bár a szivárványzászlóra egyetemes LMBT+ jelképként is szokás hivatkozni, valójában a többi szexuális kisebbségnek is megvan a maga zászlaja.

Baker 2017. március 31-én, 65 évesen hunyt el New Yorki lakásában, álmában. A művész nemcsak zászlójával alkotott történelmet. A melegaktivizmusban vállalt szerepe nagy hatással volt az amerikai LMBT+ jogok előremozdítására. Nyugodjék békében! A zászlók mostantól az ő emlékére is lobognak.

____________________________

J.Gábor - blogger, közösségépítő
Email: hello@melegedo.com 

További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on: