Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Fiú vagy lány? Mindkettő!

Beszéljünk az interszexualitásról

2017. február 23. - Juhász.Gábor

inter_4.jpgBiztosan mindenkivel előfordult már, legalább egyszer, hogy egy illetőről nem tudta első ránézésre megállapítani, férfi-e vagy nő. Ehhez nem kell feltétlenül melegbárok transzvesztita előadásait látogatnunk, hiszen a hétköznapok során is belefuthatunk androgün személyekbe.

Az ember számára ezek az élmények zavaróak tudnak lenni, hiszen hozzá vagyunk szokva, hogy a minket körülvevő világot a fejükben lévő, apró dobozokba rendezzük. A társadalmi nemeknek szigorúan két dobozt tartunk fent: egy kéket és egy rózsaszínt. Ezek után pláne megrázó lehet, ha egy orvosi vizsgálatnál kiderül, mi magunk sem tartozunk bele egyértelműen egyikbe sem.

Az interszexuális szó hallatán a legtöbben valami újfajta szexuális variációt vizionálnak, és már tennék is hozzá, hogy “mindegy, csak a négy fal között csinálják”, pedig az interszexualitás nem erről szól. Ha azt mondom, hermafrodita, akkor már ismerősebben csenghet a dolog.

Nagyon leegyszerűsítve: interszexuálisnak azokat nevezzük, akiknek egyszerre van fütyijük és puncijuk. Persze, ez valójában sokkal bonyolultabb, máris megbeszéljük, hogy miért.

Interszexuálisok mindig is léteztek. Az ókori görögök mitológiájában Hermaphroditosz volt az, aki egyszerre rendelkezett női és férfi külső nemi jegyekkel, így őutána hermafroditáknak hívták azokat, akikre szintén ez volt jellemző. A hermafrodita (hímnős, kétnemű) szó nagyon sokáig használatban maradt, mígnem az utóbbi időben – az emberek kapcsán – áttértek a interszexuális szó használatára, ami pontosabban leírja ezt az állapotot. Egy élőlényre ugyanis csak akkor használjuk a hímnős kifejezést, ha mind a női, mind a férfi ivarszerveit képes használni – mint például a csigák –, de az emlősöknél, így az embereknél is, ez biológiailag nem lehetséges.

Az interszexuálisok nagyon sokfélék lehetnek. Vannak, akiket már a születésükkor sem lehet fiú-lány kategóriákba besorolni a nemi szervük alapján. Másoknál serdülőkorban, a hormonok beindulása után derül fény a dologra, egyeseknél pedig csak kromoszómavizsgálat során mutatható ki az eltérés.

inter_1.jpgTilda Swintsont androgün külseje miatt rendszeresen láthatjuk nemváltó (Orlando) vagy nemsemleges (Constantine, a démonvadász) szerepekben.

Hogyan lesz valaki interszexuális?

Interszexuálisnak születni kell. Ugye biológiaórán mindannyian megtanultuk, hogy kezdetben minden magzat nőnemű. Aztán, ahogy fejlődnek, az Y kromoszómával rendelkezőknél elkezdődik a nemi szervek átalakulása: a méhből prosztata lesz, a csiklóból pénisz, a nagy szeméremajkakból herezacskó, a petefészkekből pedig herék. Ez a legtöbb esetben zökkenőmentesen zajlik. Egyes esetekben viszont valami félremegy.

Van, hogy a magzatnak XX kromoszómakészlete van (tehát lány), de valahogy mégis bekerül egy darabka Y kromoszóma, ami miatt a belső nemi szervek férfiakra jellemző fejlődési irányba indulnak el. Tehát, például lesz hüvelye, de méhe nem, illetve petefészkek helyett herék fejlődnek ki a hasüregében. Vagy minden rendben kifejlődik, a szervezete mégis férfihormonokat kezd termelni, ezért kamaszkorában túlfejlődik a csiklója, a szeméremajkai pedig herezacskó formát kezdenek felvenni.

Rendelkezhet valaki XY kromoszómákkal (fiú), ha viszont a fejlődés valamelyik szakaszban megakad, akkor előfordul, hogy a pénisze csökevényes lesz, vagy a heréi sosem kezdenek el tesztoszteront termelni. Ennek következtében, hiába van férfi nemi szerve, serdülőkorban megnő a melle, és a teste elkezd női külső jegyeket mutatni. Ebből is látható, teljes mértékben egyéntől függ, hogy ez a fajta “kétneműség” miben és mennyire nyilvánul meg. Aki szeretne jobban belemerülni a genetikai és fejlődési részletekbe, az ide kattintva tovább művelődhet.

inter_2.jpgMiriam van der Have, interszexuális aktivista

Betegség-e az interszexualitás?

Ahogy a transszexualitás esetében, úgy ebben a kérdésben is megoszott az orvosi szakma. Mivel társadalmi taburól van szó, ezért nagyon nehezen indul diskurzus a témában. Az agyonhallgatásnak köszönhetően viszont rengeteg a téves információ és az előítélet, még szakmai körökben is.

„Nő vagyok. Interszex állapottal élek. Nem vagyok hermafrodita és nem vagyok beteg. Voltak heréim, de azok nem termeltek spermiumokat. Férfi hormonokat igen, ezekre viszont érzéketlen vagyok. Nincsenek petefészkeim, nincs méhem, és szerencsére nincsenek pattanásaim sem. Nincs testszagom és nem szőrös a hónaljam, a lábam és a szeméremdombom sem.”

Ezt Miriam van der Have mondta, 2015-ben, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában megtartott műhelybeszélgetésen. Miriam volt az első ember hazájában, Hollandiában, aki nyilvánosan felvállalta az állapotát. Az ő bátor kiállása rengeteg más interszex embernek segített, sokan emiatt osztották meg saját történetüket és támogatói csoportokat is indítottak. Miriam célja, hogy az emberek megértsék, “nem mindenki tipikus Ken vagy tipikus Barbie.”

A tavalyi olimpiai játékok kapcsán lángolt fel újra a vita az interszexuálisokkal kapcsolatban. Ennek kiváltója Caster Semenya, dél-afrikai középtávfutó, olimpiai és világbajnok volt. Semenya-t korábban szex-tesztre kötelezték, mely során kiderült, bár külső nemi jegyei alapján nő, a hasüregében heréi vannak, melyek tesztoszteront termelnek. A vita arról szólt, hogy a sportoló indulhat-e egyáltalán a női versenyszámokban . A tesztoszteron miatt ugyanis a férfiakra jellemző fizikai adottságokkal rendelkezik, így gyorsabban tud futni, mint női versenytársai. Férfi versenyszámokban viszont nem indulhat, hiszen nem férfi, és nem is tartja magát annak. Semenya egyszerűen csak egy kiváló sportoló, akinek bekategorizálásával a szakma képtelen mit kezdeni.

Mi a különbség az interszexuálisok és a transszexuálisok közt?

Az interszexuálisokkal ellentétben a transzszexuálisok testileg jól behatárolhatóan nők, vagy férfiak, lélekben viszont képtelenek azonosulni saját nemükkel. A nemi átalakító (helyreállító) műtétek mindkét csoport számára lehetségesek. Szerencsés esetben, az interszexuális személy ugyanolyan neműnek érzi magát, mint amihez biológiai szempontból is közelebb áll (férfiként pénisze, nőként vaginája és mellei vannak), így számukra az is elegendő, ha nemi azonosságuknak megfelelő hormonkészítményeket kapnak, és így teljes életet élhetnek. A hasüregben található heréket minden esetben el szokták távolítani, mivel azoknál fokozottan fennáll a hererák kialakulásának kockázata.

A transzszexuálisok számára – egyelőre – nem lehetséges a gyermeknemzés, mivel a mesterségesen létrehozott ivarszerveik erre alkalmatlanok. Az interszexuálisok nagy része szintén terméketlen, bizonyos esetekben viszont a szervezetük képes petesejtet vagy hímivarsejtet előállítani, így béranya segítségével lehet saját gyermekük. De volt már példa arra is, hogy természetes úton sikerült gyermeket nemzeniük.

inter_3.jpgCaster Semenya, dél-afrikai középtávfutó olimpiai és világbajnok.

Miért kell foglalkoznunk az interszexuálisokkal?

Az interszexuálisok kevesen vannak, a társadalom 1,5%-át teszik ki, ami azt jelenti, nagyjából annyian lehetnek, mint a vörös hajúak. Életük során meglehetősen sok nehézséggel kell szembenézniük (egészségügy, beilleszkedés, párválasztás, stb.) melyek mind ugyanahhoz az alapproblémához vezethetőek vissza: a társadalom elvárja tőlük, hogy férfiak vagy nők legyenek.

Az interszexuálisok számára a születésüktől a kamaszkorukig tartó időszak a legnehezebb. Az őket érintő jogi kérdések emiatt – részben – gyermekjogi kérdések is. Ilyen például az, hogy a kérdéses helyzetben ne a szülők és az orvos válasszák meg, milyen nemű legyen a gyermekük, hanem várjanak, míg ő maga tudja eldönteni. Számos olyan esetről tudunk, amikor a fiatal nem érezte magáénak a szülei által ráerőltetett nemét, és míg eljutott a korrekciós műtétig, rengeteg traumán kellett keresztül mennie. Mások elől az orvos tanácsára eltitkolták az állapotukat. Ez történt a fentebb már idézett Miriammal is, akit a szülei rendszeresen vittek orvoshoz, de mivel sosem mondták el neki, mi ennek az oka, végig azt hitte, hogy valamilyen halálos betegségben szenved. Végül az új háziorvosa ismertette vele az állapotát, 17 éves korában. “Borzalmas csalódás volt, hogy mindenki hazudott a születésem óta.”

Akiknek kamasz korukban derül fény az állapotukra – például a menstruáció hiánya miatt – vagy még később, amikor meddőségük okát kutatják, rendszerint traumatizálja őket a kapott információ. A legtöbb orvos rábeszéli páciensét, hogy a problémák elkerülése érdekében, senkinek se beszéljen másságáról. Ennek következtében azt hiszik, egyedül vannak a világban, ők a társadalom számkivetettjei, akik sosem fedhetik fel “súlyos titkukat”.

Nagy probléma az is, hogy a gyermek születése után, az anyakönyvi kivonatban egyértelműen meg kell határozni, hogy fiú-e vagy lány. Akkor is, ha ezt még szakemberek sem tudják eldönteni. Szerencsére ma már bizonyos országokban (Nagy-Britanniában, Lettországban, Hollandiában, Németországban és Máltán) lehetőség van egy harmadik opció bejelölésére is. Így elkerülhető, hogy a kívülállók olyan nemet erőltessenek a gyermekre, amivel az nem tud azonosulni, valamint megadja a lehetőséget, hogy később ő maga válasszon. Természetesen, csak ha választani akar. Az esetenként szükséges korrekciós műtéteket is csak ezt követően hajtják végre.

A felnőtt interszexuálisok nagy többsége férfiként vagy nőként definiálja magát, függetlenül attól, hogy milyen külső vagy belső nemi jegyekkel rendelkezik. Ebből adódóan az egyszerű szemlélők számára nem is tűnik fel a másságuk. És persze attól, hogy valaki androgün alkat, még egyáltalán nem biztos, hogy interszexuális. Valamint attól, hogy valaki testileg mindkét nem jegyeivel rendelkezik, még ugyanúgy lehet hetero-, homo-, vagy biszexuális.

Az interszexuálisok számára már az is hatalmas előrelépés lenne, ha a társadalom nem kezelné többé tabuként ezt a témát. A 2015-ben Budapesten szervezett konferenciára egyetlen olyan hazai résztvevőt sem sikerült találni, aki nyíltan felvállalta volta az állapotát. Az agyonhallgatás gátolja a párbeszédet, ami viszont elengedhetetlen a pozitív változáshoz. Bármelyikünk gyermeke lehet interszexuális – sőt, ez akár rólunk is kiderülhet utólag –, ezért közös érdekünk, hogy tegyünk a stigmatizálásuk ellen. Arról már nem is beszélve, hogy talán a társadalom nemi megosztottságát is érdemes lenne kicsit újragondolnunk.

Ha te is interszexuális vagy, esetleg van ilyen ismerősöd, illetve, ha szeretnél még többet megtudni a témával kapcsolatban, kérdéseiddel fordulj bátran a Háttér Társaság információs és lelkisegély szolgálatához. Örömmel állnak rendelkezésedre.

____________________________

J.Gábor - blogger, közösségépítő
Email: hello@melegedo.com 

További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on:

A bejegyzés trackback címe:

https://amelegedo.blog.hu/api/trackback/id/tr6712286285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Köldök_szösz 2017.02.24. 11:51:49

Nagyon feljött ez a téma egy ideje. Csak azt nem tudom mi vezetett ide, mert régen is voltak ilyen emberek de nem lehetett annyit hallani az ügyről.

sas70 2017.02.24. 12:44:56

@Köldök_szösz: Talán azért, mert ha igaz az 1-1,5%-os szám, akkor ez Magyarországon egy Pécs vagy Miskolc méretű várost tesz ki. Ennyi emberrel már azért kezdeni kellene valamit. Persze többel sem kezdenek semmit, úgyhogy le is lehet szarni és azt mondani, hogy ez nálunk nem probléma.

nnnnnnnn 2017.02.24. 14:17:18

@sas70: kizártnak tartom hogy magyarországon egy pécsnyi vagy miskolcnyi számú ilyen interszexuális ember éljen.

MEDVE1978 2017.02.24. 14:50:27

en.wikipedia.org/wiki/Intersex

Ott azt írják, hogy a tudósok végig vitatkoznak azon, hogy ki számít interszexuálisnak. Van az oldal alján egy nagy (1,7%) és egy kis becslés (0,018%). Az 1,5% inkább a nagy felé leng ki.

Betegség-e? Ez nagyon messze megy. Természetellenesnek mindenképpen hívnám Darvinista szempontból, mert ugye darvinista szempontból a populáció szaporodása és természetes kiválasztódása a cél. Jelen esetben ugye tisztán genetikai okokból nem lehetséges a szaporodás a legtöbb esetben, tehát ez nem is tud öröklődni, "egyedi génhiba", ami nyilván az embrió fejlődésekor áll be. Még érdekesebb, hogy vannak ugye olyan populációk (rovarok), ahol vannak közösülésre alkalmatlan egyedek (méheknél dolgozók), azonban ezeknek genetikailag kódolt szerepük van a populáció életében. Az ember esetében viszont nem nagyon lehet definiálni ilyen interszexuális szerepkört.

sas70 2017.02.24. 15:13:02

@nnnnnnnn: Fogalmam sincs, hogy valójában mennyi van és milyen paraméterek alapján, egy kicsit én is soknak találom. Bár az ismeretségi körömben két ilyen embert ismertem, akik ellenkező neműnek érezték magukat, az egyik férfi, a másik nő volt, de ez nem reprezentatív minta. Viszont pár hete láttam erről egy filmet a NG-on és elég érdekes volt.

Drednaught 2017.02.24. 15:38:32

Én nem értem a fő kérdést.
Miért kéne velük bármit is kezdeni?
Miért, mi zavarja őket?
Két nem van és kész. Ha valami betegés folytán a kettő közé került valaki, akkor lehetőleg az erősebb felé tendáljon és alkalmazkodjon. Viselkedjen akként és kész.
Vagy ez is a vécékről szól?
Lófaszt kapjonminden rohadt kitlált nem külön vécét. férfi/Nő, 1-es/2-es, döntse el és menjen be elvégezni a dolgát és kész.

Vagy esetleg arról szól, hogy párválasztás?
És akkor mi a terv? Belerőltetni a férfiak farkát olyan ... lényekbe, akik nem vonzóak számukra?

Szóval nem értem a fő dilemmát.

cardiobascuralis 2017.02.24. 16:04:57

"Nagyon leegyszerűsítve: interszexuálisnak azokat nevezzük, akiknek egyszerre van fütyijük és puncijuk."

Lófaszt.
Azokat hermafroditának nevezzük, magyarul pedig csírának.
Az interszexuális az, akinél nem lehet eldönteni (alaposabb vizsgálatok nélkül, de sokszor azzal sem), milyen nemű.

2017.02.24. 17:31:58

@Drednaught: te nem is fogod érteni, viszont éppen a magadfajták miatt van az, hogy mostanra probléma szintre emelkedett a dolog és kezdeni kell vele valamit.
Persze gondolom te a többi genetikai alapú másságot is ugyanígy kezelnéd, pl. a fogyatékosokat, a rosszul látókat, vagy a más hajszínűeket.

@cardiobascuralis: Egy hermafroditánál sem tudod eldönteni, éppen ezért interszexuális. Magyarul? Talán kreténül.

Drednaught 2017.02.24. 18:16:32

@Ylim: nem értelek.
Külön wc kéne a fogyatékosoknak és a vörösöknek?
Esetleg kötelező jelleggel meg kéne dugnia a férfiaknak a fogyatékosokat és a vöröseket, ha nem akarják, akkor is?
mire célzol?
Szóval továbbra is: nem értem, mi a kérdés?

Köldök_szösz 2017.02.25. 16:24:39

@Drednaught: Szerintem csak az a bajuk hogy sokan nem kedvelik , illetve sokan még meg is vernék őket
vagy valami ilyesmi. Ők nem szeretik de a problémájuk valóban a melegekkel egy lapon említhető.

Drednaught 2017.02.25. 17:11:29

@Köldök_szösz: Ó, szóval ez?
És akkor azt követelik, hogy mindenki kedvelje őket kötelező jelleggel?
Inkább tanulhatnának a homokosoktól, akik már nem mennek paradicsommadárként az utcára, hanem betagozódtak szépen és nem rendelik az önkifejezésüket a többségi társadalom érdeke fölé, se nem dörgölik az orruk alá, hogy "hej, buzi vagyok, látod-látod? Naaa, mit szólsz?!"
Amióta nem az egy buzi legfontosabb jellemzője, hogy ő buzi, hanem ember, szavazó, munkatárs,s porttárs, vevő, ügyfél,stb, ahogy mindenki másnak is, azóta jelentősen enyhült a buziellenesség.

És ez világít rá arra, hogy a ma is elfogadatlan kisebbségi túlkapások, pl amiket az alkalmazkodni képtelen, provokáló, valóságtagadó cigányok, feministák, pc-szájkaratékák tesznek, miért is váltanak ki ekkora ellenkezést a többségi társadalomból.

Terézágyú 2017.03.02. 07:52:23

@Drednaught:
szerintem lőjük le a buzikat.
Mondjuk én lelőném a bagósokat, a buszon-fülhallgatóbömböltetőket, meg a diszlexiásokat is.

Drednaught 2017.03.02. 09:35:01

@Terézágyú: Miért kéne lelőni őket?
Mit ártanak ők neked?
Még a csajokat se nyúlják le tőled, nem igényelnek SZJA kedvezményt, mert nincsenek gyerekeik.
Még csak olyan se létezik, hogy homokos-terrorcselekmények, hetero-verés.
Szerintem a kisebbségek közül az egyik legjobban illeszkedni tudók a homokosok.

Ha úgy vesszük, még a(butch) leszbik azok, akik inkább gyűlölködnek a heterok irányába.