Blogunknak sosem titkolt célja volt a közösségépítés. Már az első cikk megírása előtt ott munkált bennünk az igény egy válogatott, nyitott és elfogadó közeg kialakítására, ahol a különbségek leomlanak, mindenki egyformán fura és normális, szeretet van, barátság és világbéke.
Biztosan feltűnt már mindenkinek az oldalsávban szereplő felhívásunk, ahol szeretettel várjuk azoknak a jelentkezését, akik szívesen lennének egy ilyen közösség tagjai. Aki számára ez mégis újdonság, az kattintson ide, és nézze meg, miről is van szó.
Öt hónappal a blog indulása után már nagyon időszerűnek éreztük, hogy megszervezzük az első találkozót. Addigra szépen gyülekeztek a jelentkezők is, a csoport létszáma elérte az ötven főt. Az ország szinte minden szegletéből voltak érdeklődők, sőt, külföldről is csatlakoztak hozzánk.
Hosszas egyeztetés után, december 29-ét választottuk az első, nagy találkozóra. Egy kedves csoporttagunk javaslatára Budapesten, a Pointer Pub-ban gyűltünk össze. Be kell valljam, én görcsöltem egy sort azon, hogy mindenki el tud-e jönni, aki jelezte, és hogy biztosan szórakoztatni tudunk-e ennyi embert, de így utólag, azt kell mondjam, minden félelmem teljesen alaptalan volt.
Az ünnepek ellenére egy húsz fős keménymag gyűlt össze, fiúk, lányok, melegek, bik, heterók, vegyesen. Sokan érkeztek vidékről, magamat is beleértve, valamint jöttek tagjaink Szlovákiából és Luxemburgból is. Ami számomra leginkább megdöbbentő volt, hogy már az elejétől kezdve mindenki úgy beszélgetett a másikkal, mintha ezer éve ismernék egymást. Mi, szervezők, álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ennyire jó lesz a hangulat!
Egész este szépen fogyott a pizza, a sör és a koktélok. Az asztaltársaságok folyamatosan cserélődtek, így mindenkinek volt alkalma megismerni a másikat. Egész este azt hallgattuk, milyen jó, hogy végre élő személyiségeket tudnak kötni a facebook profilokhoz. Még egy óra sem telt el, máris azt tervezgették a tagok, mikor találkozzunk legközelebb, és hová szervezzék a bulit. Itt a közös filmnézéstől kezdve a társasjáték estekig minden szóba került. Többen is elmondták, milyen jó, hogy végre nem egy kicsicsázott szenespincében kell találkozni, és lehet úgy beszélgetni, hogy nem üvölt az ember fülébe a tuc-tuc.
A hangulatot csak fokozta, amikor kiderült,hogy nem csak mi néztük ki magunknak a helyet, hanem az újpesti foci-ultrák is oda szervezték év végi találkozójukat. Így a pult egyik oldalán coming out sztorikról csacsogtak a srácok, a másikon pedig jóarcú úriemberek értekeztek a futball színes világáról. Olyan idilli volt a kép, hogy tényleg azt hittük, kitört a világbéke. A szurkoló srácokat később megcsaphatta a Melegedő szelleme, mivel ketten közülük bezárkóztak a férfivécé egyetlen fülkéjébe. Ami csupán azért volt zavaró, mert hosszú percekig nem lehetett miattuk pisilni. Ezt leszámítva, semmi említésre méltó nem történt. Talán azon az éjszakán leszállt közénk a Karácsony szelleme, szivárványos glóriájával, hogy egy sör mellett pihenje ki az ünnep fáradalmait.
Összességében tehát, azt kell mondjuk, hihetetlenül jól sikerült az este, úgyhogy mindenképp lesz folytatása. Ha legközelebb ti is szeretnétek az élmény részesei lenni, csatlakozzatok hozzánk! Ahogy a felhívásban is szerepel:
