Én nem ilyen gyereket akartam! - mondta az anyuka a postán a barátnőjének sorban állás közben. Felkaptam rá a fejem, mert épp a napokban láttam egy videót, ami azt mutatja be, milyen lehetőségek várnak ránk a jövőben, jobban mondva, az utánunk következő generációkra. Ha a génsebészet ilyen ütemben halad, hamarosan katalógusban válogathatunk a gyerekek között. Ennek persze megvannak a maga morális és egyéb vetületei is, amin talán érdemes elgondolkodni egy picit…
Bár két évtizeddel ezelőtt még nevettünk volna rajta, és a kétezres évek elején sem hittük el, de mivel a számítógépes kapacitás szinte évente megkétszereződik, hamarosan elérhet arra a pontra, amikor az emberhez hasonló, vagy azt meghaladó mesterséges intelligenciák jönnek létre. Számtalan sci-fi épül erre, és nem igazán festenek rózsás képet a jövőről, bár úgy gondolom, nehéz lesz túlszárnyalni az emberiséget gonoszság ügyében.
Engem mégis jobban foglalkoztat az, hogy vajon mi, emberek, tudunk-e józan ésszel bánni a hatalommal, ami a génmanipuláció által az ölünkbe hull.
Már régóta manipuláljuk a növényeket, hogy a környezeti hatásokkal szemben ellenállóbbak, bőséges termést adók, vagy táplákozástanilag értékesebbek legyenek.
Például ha bevezetnék az aranyrizst, az ázsiai és afrikai országokban megelőzhető lenne az évente félmillió, vaksághoz vezető A-vitamin hiány.
Egyes tudósok azt állítják, megőrizhetnénk édesvizeink tisztaságát, ha bevezetnék az Enviropiget, vagyis egy olyan disznófajtát, aminek ürüléke kevesebb foszfátot tartalmaz.
Persze, mindig vannak, akik bőszen ellenzik a génmanipulációt, és ragaszkodnak a hagyományos gazdasághoz, valamint az evolúciós törvények lábbal tiprásának tartják a módszert, és azt mondják, a tudósok istent játszanak. Ezeken a területeken rendre sikerül is elérniük, hogy ne kerüljenek bevezetésre a genetikailag módosított fajták.
Csakhogy van itt más dolog is…
Vajon mennyire látunk bele a katonai célú kutatásokba, ahol például antibiotikum-rezisztens géneket ültetnek be pestisbaktériumokba, amiket utána tömegesen állítanak elő? Ugye, hogy elég ijesztően hangzik?
És akkor jöjjön az egészségügyi felhasználás.
Senki nem vitathatja, mennyire hasznosak az emberi gént hordozó baktériumok, amik inzulint termelnek, vagy véralvadási faktort. Azt sem, mennyien várják az áttörést, amikor örökletes vagy fertőző betegségeket lehet majd gyógyítani a génsebészet, vagy baktériumok által termelt fehérjék segítségével.Csakhogy innen egyenesen vezet az út oda, ahol már nemcsak a DNS azon részeit szerkesztjük át, amik felelősek a problémákért, hanem születendő gyermekeink leendő tulajdonságait válogatjuk kedvünkre.
A génolló már régóta rendelkezésre álló technológia, de az elmúlt hetekben jelentették be, hogy egy svéd kutatócsoport a világon elsőként, egészséges emberi magzatokon kezdett DNS-manipulációs kísérleteket.
Mivel az eljáráshoz nem használnak fel idegen géneket, csak a saját génállományt “rendezik át egy kicsit”, nem esik GMO-tiltás alá, magyarul nem vonatkozik rá semmiféle rendelet, ami szabályozná az ilyen irányú kutatásokat.
Ez pedig azt jelenti, hogy azzal egy időben, amikor kivédhetjük egy sor örökletes betegség fenyegető veszélyét, megválaszthatjuk a szeme színét, magasságát, testalkatát, és természetesen a nemét is.
Kicsit elgondolkoztam a dolgon, és eszembe jutott a mostani világ felszínes, reklámokra és divatokra azonnal mozduló embere, aki szívesen veszi meg a fogyást/hízást, pénisz vagy hajnövekedést ígérő csodaszereit, és már látom, milyen lelkesen áldoznak majd arra, hogy tökéletes gyermekük legyen.
De mi számít tökéletesnek?
Ha abban az évben a szőke, kék szemű, száznyolcvan centis kisfiúk lesznek trendik, akkor mindenki olyat kér majd. De lehet, hogy mire felnő az a generáció, már egészen más lesz a menő. Arról nem beszélve, hogy a technika fejlődésével nyilván egyre több dolgot lehet majd kérni, mint új kocsihoz az extrákat. Lehet, hogy az abszolút hallás, vagy a rendkívüli hajlékonyság jön divatba, és pár évig túljelentkezés lesz a cirkuszi akrobaták között.
Mindenesetre, az újabb évjáratok egyre “jobbak” lesznek, amitől az előzőek gyorsabban értéktelenednek majd. Manapság negyven év felett nem tudsz elhelyezkedni, mert a fiatalok mellett nem rúghatsz labdába, az ő tudásuk sokkal korszerűbb, ahogy a hozzáállásuk is egészen más, de képzelj el egy világot, ahol már az iskolát is felesleges elvégezned, mert úgyis selejtnek számítasz.
Amikor tizenöt évvel ezelőtt megnéztem Spielberg, A. I.- Mesterséges értelem című filmjét, három napra depresszióba estem, annyira sajnáltam a robotfiút, akinek voltak érzelmei, de a szülei azonnal eldobták, amikor visszakapták a saját gyereküket. Most az jutott eszembe, vajon hogyan viszonyulnak majd ahhoz, hogy a legidősebb és a legfiatalabb testvér között hatalmas lesz a különbség, és egészen más preferenciák szerint állítják össze őket, az adott évben divatos elvárások szerint.
És itt jön be ismét az emberi tényező. A “selejtek” vajon megelégszenek-e majd a nekik jutó szereppel, vagy küzdeni fognak azért, hogy egyenlő bánásmódot vívhassanak ki?
Ha te lennél a helyükben, mihez kezdenél? Beletörődnél abba, hogy a társadalom szélére száműzzenek, és hibásnak, elavultnak, vagy fogyatékosnak tekintsenek, esetleg betegnek, mert nem vagy képes megemészteni a műanyagot, míg a következő nemzedék már igen?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága merült fel bennem, miközben ezen a blogon a most magukat egészségesnek érző egyedek osztják az észt a melegségről, definiálják betegségnek, genetikai deformitásnak, aberrációnak.
Kíváncsi leszek, a jövő generációi hogyan birkóznak majd meg azzal, ha nem rajtuk múlik, éppen mi számít egészségesnek…
Vajon kitör-e majd a klónok háborúja?
____________________________
Becca Prior - Író, blogger
Email: hello@melegedo.com
További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on:
