Tegnap beleszaladtam egy tesztbe, ami a nemi identitásokra és a szexuális orientáció változataira épült. 12 kérdésből 11-re sikerült helyesen válaszolnom, de nem azért, mert tudtam a jó választ, hanem azért, mert a másik kettőt ki tudtam zárni vagy jól tippeltem.
Az emberi identitások egyre szélesedő körével szeretnénk megismertetni az olvasóinkat, vagyis azokat, akik még nem igazodnak el teljesen a mostanában divatba jövő fogalmak között.
Az embert az különbözteti meg az állatoktól – legalábbis ami a szexuális viselkedést illeti –, hogy fantázia útján is izgalomba hozható, és nem egy meghatározott mintát követ, hanem saját vágyait szeretné megélni. Bár imádom a rajzfilmek szerelmes állatszereplőt, például a nyuszit, aki szívecske szemekkel fantáziál a tapsifüles, darázsderekú nyuszilányról, mégis be kell látnunk, hogy náluk ez sokkal egyszerűbb. Fajonként változó, de jellemző és kötött az a viselkedésforma, ami kiváltja az ingert, és innentől nincs nagy lutri a dologban. Az embereknél ez sokkal differenciáltabb és összetettebb, ezért nálunk nem lehet mindent ráfogni a nemi ösztönökre.
Nemi identitás
A nemi hovatartozás – vagyis hogy férfinak vagy nőnek érzi magát –, még inkább nehezíti a problémakört. Nyilvánvaló, hogy a biológia tényezők háttérbe szorulnak a pszichoszociális ráhatásokkal szemben, ha a nemi identitás kialakulásáról beszélünk. Ez az a fogalom, amit sokan még ma sem tudnak megkülönböztetni a szexuális orientációtól, ezért gyorsan jegyezzük meg, hogy identitás alatt az egyén saját magáról alkotott elképzelését, véleményét értjük, tehát arról van szó, hogy ő minek vallja magát.
Ez persze nehezíti egy kicsit a képletet, hiszen innentől nem kérdőjelezhető meg az, amit állít, és nem is bizonyítható semmivel, de valahol itt kezdődik az elfogadás, az emberi sokszínűség tiszteletben tartása.
Általában serdülőkor kezdetén alakul ki az az önkép, amire később ráépülnek a nemi viselkedésformák. Tehát a kisgyermekkorban érő külső hatások nagyban befolyásolhatják a későbbi nemi identitást. Figyeljünk oda a gyerekekre! Figyeljünk, milyen jeleket adnak, és ne próbáljuk elnyomni az identitásukat.
Manapság, amikor a gyermek neme már a terhesség ideje alatt kiderül a modern képalkotó eljárások segítségével – sőt, akár az arcát is ismerhetjük már a születése előtt –, a méhen belüli pszichoszociális hatások is jelentősen megváltoztak. A gyermek későbbi fejlődésében nagy szerepe van a szülők róla alkotott elképzeléseinek, főleg az édesanya gondolatainak, hiszen a magzat sok mindent érzékel.
A nemi identitás független a külső megjelenéstől, fizikai, testi jegyektől, és pláne attól, hogy mások hogyan látják az adott egyént. Van, akiknek a fizikai neme nem egyezik meg azzal, aminek érzi magát, és vannak, akik elutasítják, hogy ezek alapján kategorizálják őket.
Tisztázzunk még egy-két fontos meghatározást, amit gyakran összekeverünk, ha a szexualitás, nemi identitás témaköréről van szó.
Fizikai nem
A nemi szervek és kromoszómák, illetve hormonszintek (ösztrogén és tesztoszteron) által meghatározott nemi jelleg, amit a pubertáskor alatt megjelenő másod és harmadlagos nemi jellegek kialakulása befolyásol. Férfi, nő és az interszexualitás különböző fajtái.
Genetikai nem
Ma már tudjuk, hogy az emberek nem csak XX vagy XY, hanem akár több összetevős kromoszómákkal is rendelkezhetnek. Létezik XXY, XO, vagy XYY is, de háromnál több nemi kromoszóma is előfordul.
Szexuális orientáció
Ez a kifejezés azt jelöli, hogy kihez vonzódunk, milyen nemű partnert keresünk, vagy adott esetben, miről fantáziálunk, ha szexről van szó. Vannak, akik megkülönböztetik a pszichológiai összetevőt – vagyis azt, hogy ki az erotikus vágyak tárgya –, és a viselkedéstani összetevőt, ami azt jelenti, hogy az egyén a szexuális kapcsolatainál mire összpontosít.
A gond ott kezdődik, ha a nemi identitás és a szexuális orientáció, vagy a fizikai nem és a nemi identitás különbözik, esetleg megfűszerezve egy más jellegű szexuális irányultsággal.
Vegyünk egy ritka példát:
Valaki férfi genitáliákkal született, de nőnek érzi magát, tehát a nemi identitása nő. Csakhogy a férfiakhoz vonzódik. Ilyenkor ő gyakorlatilag nem homoszexuális, hiszen az önképe ellenkező nemű, mint akire vágyik.
És akkor nézzük meg néhány fogalmat, természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen naponta születnek új kategóriák.
Heteroszexuális – itt még senki sem kerül bajba, úgyhogy ne is ragozzuk túl. Ellenkező nemhez vonzódnak, és kész :)
Homoszexuális – szintén könnyű kérdés, azonos nemhez vonzódnak.
Biszexuális – ez is sima ügy, mindkét nem szóba jöhet.
Transznemű – nos, ez sem olyan bonyolult. Ők azok, akik más fizikai nembe tartoznak, de ellenkező a nemi identitásuk. Tehát nőként férfinek érzik magukat, vagy fordítva. Ezen belül lehetnek még nehezítések, de azért alapból még lekövethető.
Innen bonyolódik a dolog…
Pánszexuális – Gyakran összekeverik a biszexualitással, pedig a kettő nem ugyanaz. Ők azok, akik partnerválasztásnál nem a nemet veszik figyelembe, hanem a személyiséget.
Aszexuális – Ők azok, akik nem szeretik a szexet, vagyis inkább azok, akik nem élnek nemi életet. Maszturbálni persze egy aszexuális is maszturbálhat, de akkor talán jobb ha az autoszexuális csapat mezét veszi fel.
Interszexuális – Ők azok, akik valamilyen szinten mindkét nem genitáliáival rendelkeznek. Még ma is akadnak, akik hermafroditáknak nevezik őket, de ez egy stigmatizáló, és alapjában helytelen megnevezés, hisz az emlősöknél lehetetlen, hogy a férfi és női ivarszervek tökéletesen működjenek egyszerre. Gyakoribb, mint hinnénk. A szakemberek valahol 1,5% körül saccolják az arányukat, ami azt jelenti, hogy közel annyian vannak, mint a vörös hajúak.
Második szint, a -fíliák.
Amúgy ez egy egyházi fogalom, és nem szeretném lealacsonyítani, de a most következő felsorolás mégis ezt a nevet kapta. Ugyanis a szexuális devianciát, vagyis a perverziókat ezzel a képzővel illetik. Összefoglaló néven pedig parafíliának nevezzük.
Gerontofília – Akik a saját korosztályuknál jóval idősebb partnerekhez vonzódnak. Bár ezt is beteges állapotnak tituláljuk, azért manapság nem ritka, hogy huszonéves lányok hetvenes pasikhoz mennek feleségül, bár gyanítom, ott azért nem mindig erről van szó. A plasztikai sebészet korában azonban van, amikor a korkülönbség megtévesztő, hisz manapság egy hatvanas is nézhet ki úgy, mint egy negyvenes.
Zoofília – Ők azok, akik az állatokat részesítik előnyben.
Pedofília – Ezt talán nem kell magyarázni. Akik a gyermekek iránt éreznek szexuális vágyat. Annyit azért hozzátennék, hogy sokan tévesen úgy hiszik, a pedofilnak mindegy, kisfiú vagy kislány az áldozat. Legtöbbször azonban van valamilyen preferencia.
Nekrofília – A halottak iránt érzett erotikus vágyat jelenti.
És jöjjenek az általában nehezen értelmezhető kategóriák:
Queer – Ez a kifejezés az, amit még nem sikerült teljesen megfejtenem. Régebben pejoratív kifejezésnek számított, afféle „furcsa, különös” jelentést hordozott. Ma leginkább azok használják, akik nem szeretnék, hogy nemi jellegük vagy szexuális orientációjuk alapján sorolják be őket valahová.
Pomoszexuális – Posztmodern szexualitás. Már maga a megfogalmazás is absztrakt, a jelentése pedig eléggé megfoghatatlan. Egy újabb megnevezés azokra, akik nem szeretnék, ha beskatulyáznák őket. Angol nyelvű kutatásaimból azt szűrtem le, hogy gyakran használják magukra olyanok, akik ellenkező neműként melegnek definiálják magukat. Például egy nő, aki meleg férfiként éli az életét.
Ennél a témakörnél felmerül még az anthroszexuális identitás is, de ezzel tényleg nem tudok mit kezdeni.
Aromantikus – Nem, nem valami illatokhoz fűződő dologról van szó, hanem arról, hogy ma már vannak, akik az identitásuk meghatározásánál szeretnék kifejezni, hogy nem vágynak romantikus, szerelmi kapcsolatra sem. Általában az aszexualitással jár kéz a kézben, bár szerintem rengeteg aktív szexuális életet élő is elmondhatja ezt magáról.
Metroszexuális – Sokan még ma is homoszexualitással keverik, pedig semmi köze hozzá. A metroszexuális férfiak azok, akik nagyon is értenek a nők nyelvén. Kifinomultak, nagyon adnak magukra, és a férfias megjelenést remekül ötvözik egy feminin attitüddel, ami megfűszerezi az egészet. Ma már a nagy divatházak komplett trendeket alapoznak a metroszexuális férfiakra, és lassan talán divatba jön a férfiszoknya is. (Én azért reménykedem, hogy azt már nem érem meg…) Az új irányzat a neoszexualitás, amit már meg sem próbálok definiálni, de nagyjából olyasmi, hogy piperkőc alfahím.
Heteroflexibilis – Ez az egyik kedvencem. Úgy lehet meghatározni, hogy majdnem hetero, vagyis többnyire az. Ők azok, akik heteróként élnek, ellenkező neművel folytatnak kapcsolatot, mégis, néha megjelenik a fejükben a kisördög, és csábítja őket a “sötét oldal” felé.
Sorolhatnánk még napestig az újkori szexuális orientációs kifejezéseket, és akkor sem érnénk a végére. Gyakorlatilag az a lényege, hogy drótkefének is vallhatom magam, és gerjedhetek a sünikre, aztán adhatok ennek egy nevet.
Persze, a PC-ség jegyében ennek így kell lennie, és nem is baj, ha mindenki úgy identifikálja magát, ahogy neki jól esik. Ezzel csak az a baj, hogy a szexualitásról beszélni így még nehezebb, pláne akkor, ha valaki állandóan reklamál, mert kimaradt a felsorolásból, vagy speciális igényeinek nem talált megfelelő kategóriát.
A lényeg, hogy mindenki jól érezze magát a bőrében. Ehhez pedig nem feltétlenül kell mindent beskatulyázni.
(Csak egy ide nem illő gondolat a végére: Tanuljuk már meg leírni, hogy szex. Nagyon fájdalmas a kommentekben olvasni, hogy sex így, meg úgy… Legalább ezt az egyet próbáljuk megjegyezni, ha sikerül. És most jöhetnek a szokásos kioktató kommentek, mert azokat kifejezetten kedvelem :)
Becca Prior
További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on: