A szakállas, tülkös sisakot viselő, bárddal hadonászó, barbár vikingekről nem feltétlenül a tolerancia az első szó, ami beugrik az embernek. Holott, a vikingek közel sem voltak annyira barbárok, mint hihetnénk. Fejlett társadalmi rendszert tartottak fenn, kiterjedt kereskedelmi hálózatuk pedig behálózta a vizeket Észak-Amerika partjaitól egészen a Fekete-tengerig. Rendszeresen tisztálkodtak, amit a korabeli Európai felfogás erkölcstelen dolognak tartott. Nemi életük igencsak szabados volt, több feleség mellett ágyasokat is tartottak, de ha rájuk tört a szükség, állatokon is kiélték vágyaikat. A homoszexualitásban semmi különöset nem találtak, bár a passzív fél gyakran volt rosszízű tréfák célpontja. Rendszeresen előfordult, hogy egy falu feldúlása után nem csak a nőket, hanem a férfiakat is megerőszakolták, bár ennek oka elsősorban a megalázás volt, nem az “élvezet”.
Több istenük, így például Loki is biszexuális. Egyik legkedveltebb mondahősük, Grettir, a kalandjai során szexuális viszonyt folytatott szűz lányokkal, papokkal, apácákkal, földművesek fiaival, illetve tehenekkel és borjakkal is.