Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy szent, aki köztünk járt…

2016. szeptember 05. - beccaprior

mother-teresa-and-the-express-novena.jpg

Régebben évtizedeket kellett várni, hogy valakit boldoggá avassanak, és akár évszázadokat, hogy szentté nője ki magát. De felgyorsult világunkban úgy látszik, az egyház is más időszámítást használ. Vagy az is lehet, hogy tényleg léteznek olyanok, akik kiérdemelték, és nem kell sok emberöltő, hogy cselekedeteiket megszépítse az idő. Akik igazán megérdemlik, hogy az emberek hozzájuk imádkozzanak, azok valóban minden embert egyformán szeretnek, és azért munkálkodnak, hogy a világ egy jobb hely legyen. Ezért mi is fejet hajtunk ez előtt a csodálatos asszony előtt.

Tegnap, Ferenc pápa szentté avatta a XX. század egyik legkülönlegesebb, legönzetlenebb asszonyát, aki 1910-ben, az Oszmán Birodalomban született Agnes Gonxha Bojaxhiu néven, és később Kalkuttai Boldog Terézként vonult be a köztudatba.
Ma már csak Teréz anyának hívjuk, és mostantól szentként tekint rá az egyház is.

22.jpg

18 évesen, missziós nővérként érkezett Indiába, és ott tette le szerzetesi fogadalmát 1931-ben, majd kolostorba vonult és tanított. Mikor lelki gyakorlatra tartott, a vonaton látta a nyomort, a szegények mindennapi küzdelmeit az életben maradásért, ezért 1948-ban elhagyta a kolostort, hogy a szenvedők sorsán osztozzon, és Jézus útját követve szolgálja a szegényeket. Ez lett a küldetése, amit élete végéig töretlenül követett.
Először azt kérte az akkori pápától, hogy elhagyhassa a rendet, majd levetette az apácaruhát és fehér szárit öltött, azután amerikai missziós nővéreknél tanulta ki az ápolást.
Később nyomortelepi iskolát alapított, majd 1950-ben megkapta a pápai engedélyt, új szerzetesrend alapítására. A Szeretet Misszionáriusai hitvallása Teréz anya szerint:
„hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból, és mindenki elkerüli őket”.

Munkáját számtalan elismeréssel, díjjal jutalmazták az évek alatt, de 1979-ben Nobel-Békedíjat is kapott. Így köszönte meg:

Hogyan segíthetjük elő a világbékét? Menjünk haza és szeressük a családunkat.


Családja körében is mindig szerény, kedves volt, de a közeli hozzátartózói ismerték kissé szarkasztikus humorát is, és azt is elmondták róla, hogy nem volt bigott.
Unokahúga Agi Bojaxhiut így nyilatkozott róla a Vatikáni Rádióban:

Tele volt szeretettel, békét árasztott maga körül. Én magam Teréz anyával úgy tudtam beszélgetni, kettesben is, ahogyan soha senki mással. Derűs nyugalmat árasztott: tekintete a mélybe hatolt. Ha a szemébe néztél, úgy érezted, beléd lát, a szívedbe. Otthon nagyon figyelmes volt. A rendje nagyon szigorú volt: ő maga szerette például a csokoládét, de nem evett, mert a csokoládé luxuscikk volt, és azt mondta: „Mivel a körülöttem élő emberek nagy részének nincs pénze arra, hogy csokit vegyen, én sem eszem.” És sok hasonló dolog volt még… Olykor a nagy luxus a cukorka volt, mert folyamatosan kapott ajándékba cukorkákat, kis csokikat, és ezeket mindig elajándékozta, gyakorlatilag semmit nem tartott meg magának. Minden ajándékot, amit kapott, továbbadott. Én egy mandolint kaptam tőle, amit az amerikai olaszoktól kapott. Teréz anya különleges volt, ugyanakkor hétköznapi is, abban az értelemben, hogy nem érezted kellemetlenül magad a társaságában, mint egyes világi hírességek mellett, akik közelében az ember kissé feszeng.

Teréz anyáról sokan azt hiszik, mindig valami elmélyült, szent légkört árasztott magából… pedig inkább mókás volt: nem mondanám, hogy szarkasztikus, inkább ironikus viccei voltak. Jó humorérzéke volt, az igazat megvallva nem volt bigott – ha ezt el szabad mondanom…

nevtelen-3.jpg

1983-ban, II. János Pál pápa látogatása alatt kapta az első szívinfarktusát, amit még egy követett, majd pacemakerrel élte az életét, de tovább dolgozott. Később maláriát is kapott, ami súlyos szívkárosodást okozott. Szinte az utolsó napokig aktív volt, csak pár hónappal a halála előtt mondott le a rend vezetéséről, aminek addigra 123 országban 610 missziója működött, 4000 apáca és 100.000 önkéntes ápoló segítségével.

Halála után egy évvel már elkezdték a boldoggá avatási eljárást – a szokásos öt év helyett –, majd 2003. október 19-én, közel negyedmillió zarándok jelenlétében Rómában boldoggá avatták.

A ceremóniára, ami az irgalmasság szent évének egyik legnagyobb eseménye, több mint százezer ember ment el. Állam- és kormányfők, hírességek. Mégis, talán a legérdekesebb, hogy az a férfi is ott volt a családjával együtt, akinek csodálatos gyógyulásáért avatták most szentté Teréz anyát.
2008-ban egész testében lebénult, és az orvosok lemondtak róla, de felesége Teréz anyához imádkozott, és a csoda meg is érkezett. Marcilio Haddad Andrino felgyógyult, és ma büszkén állt a Szent Péter téren, feleségével és gyermekeivel együtt.

32.jpgFotó: MTI

Bárki, aki találkozott vele, csak annyit tudott róla elmondani, hogy valóban körüllengte valami megfoghatatlan könnyedség és a szeretet, ami áradt belőle. Mindenkihez volt egy jó szava, és olyan örökérvényű mondásokkal írta be magát – nem csak  a vallásos – emberek emlékezetébe, amik jobbá tehetnék a világot.
Talán érdemes lenne egyet mindenkinek kitenni a hűtőszekrényre, hogy reggelente ezzel az útravalóval induljon neki a napnak:

“Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.”

“Mindannyiunknak egy élete van! Miért nehezítjük meg egymásnak?”

“A béke egy mosollyal kezdődik.”

Nos, ezek a mondatok itt, a Melegedőn is megállják a helyüket, nem igaz?

mamat.jpg

Becca Prior 

További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on: 

A bejegyzés trackback címe:

https://amelegedo.blog.hu/api/trackback/id/tr6811676989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.09.06. 01:59:53

Kalkuttai Teréz egy vallási fanatikus szektavezér volt, aki imádta látni a betegek szenvedését, mert az szerinte közel vitte őket Jézushoz. Ezért gyűjtötte a haldoklókat.

Érdemes megnézni a hype-on túli arcát is. Nem túl hízelgő. A "kórháza" inkább egy nyomorúságos elfekvő volt, ahol indiai állami kórházak szintje alatt volt az "ellátás". Az irdatlan mennyiségű adományok nem nagyon csapódtak le a haldoklóknál, egyszerűen nem használták az akkor széles körben elérhető, olcsó gyógyszereket se, hisz nem a gyógyítás volt a cél, hanem az, hogy megtérve, Jézus híveiként haljanak meg ott az emberek.

Semmi praktikusat se csinált a vallási tébolyult Teréz, amit józan ésszel, vallást félretéve ne lehetett volna sokkal jobban is csinálni. De szervezetépítésben, önreklámban tényleg jó volt.

Egyébiránt pedig katolikusként nem volt nagy barátja a homoszexuálisoknak. Ahogy II. János Pál se.

Thomas Dantes 2016.09.06. 14:42:44

@karandash: Ebből úgy egy szó sem igaz.

eq2 2016.09.06. 15:31:11

@Thomas Dantes: Mint ahogy a szentségből sem és a csodatevésből sem. Hoztak egy fanatikust aki állítja, és akkor igaz ;-)))) Bocs hányat is írunk?

Thomas Dantes 2016.09.06. 15:33:23

@eq2: Az más dolog. Megint más megvádolni hogy pénzt lopott meg őrült volt csak az önreklámja volt jó.l Ez aljas hazugság.
Mondom ezt úgy , hogy nem vagyok vallásos nem hiszek, nem érdekelnek az egyházak.

Liesz 2016.09.06. 15:51:05

Irigy dögök vagytok, csak szeretnétek egy kicsit is olyan lenni, mint ő volt....

2016.09.07. 05:08:32

@Zsolt_: pontosan erről írtam fentebb, Hitchens jól látta