Mivel előző, nagy vihart kavart cikkünk csak egy szubjektív, egyéni vélemény volt, és azok az olvasóink, akik szövegértésből nem túl erősek, úgy értelmezték, hogy írásom minden pontja mindenkire és mindig vonatkozik – elsősorban rám, ha már le mertem írni –, következzen egy kicsit részletesebb értekezés a témában.
Kicsit segítek… A nők nem mindig, és nem mindenben hazudnak, ami a szexszel kapcsolatos, pusztán azt soroltam fel, amik általában előfordulnak, és a férfiak körében még mindig tévhitként élnek. Nagyon érdekes, hogy szinte csak férfiolvasók reklamáltak, pedig ha nem lett volna igazam, akkor a harmincezer hölgy – aki olvasta a cikket –, szedett volna szét, mint floki a lábtörlőt. Nem is értem, az urak miért érezték úgy, hogy meg kell védeniük az álláspontjukat, mikor nem tényeket közöltem, hanem tévhitekről beszéltem…
És akkor térjünk rá a lényegi kérdésekre, hogy tisztázzuk a félreértéseket:
A „spriccelés” verte ki a biztosítékot, pedig meg mertem volna esküdni arra, hogy a színlelt orgazmus lesz a favorit.
A squirting, magyarul spriccelés, nem fokmérője a nő kéjérzetének, pusztán arról van szó, hogy megfelelő stimuláció esetén, néhányan képesek a húgycsövön (Nem, nem a hüvelyen át!) nagymennyiségű folyadékot üríteni (Akár több deciliternyit is.).
Ahogy mondtam, ez is tanulható, mint maga az orgazmus, és elegendő gyakorlással – meg a megfelelő partnerrel –, sokan el tudják sajátítani. Manapság – hála a pornóiparnak –, egyre nagyobb a népszerűsége, és lassan bekúszik a szexuális elvárások közé, bár lehet, hogy érdemtelenül.
Most már tanulmányok is napvilágot láttak a témában, így egyértelműen kijelenthető, hogy a spricc jelentős része – a nők többségénél szinte az egész –, vizelet. Tartalmaz ugyan prosztataspecifikus antigént, amit valószínűleg a Skane-mirigyek termelnek, és a húgycsőbe ürítenek, mégis, az ejakulátum legnagyobb része sima pisi. Bár lehet színtelen, szagtalan, hisz gyorsan gyűlik fel a hólyagban, ettől még összetételét tekintve az, és kész.
Lehet, hogy ez sokaknak illúzióromboló, és ismét klaviatúrát ragadnak, hogy elküldjenek melegebb éghajlatra (Bár ne felejtsük el, hogy ez a MELEGEDŐ!), én mégis inkább azt javasolnám, legközelebb inkább használják a Google-t, mielőtt anyázni kezdenek.
A női ejakulációt egyébként nem kellene összekeverni a spricceléssel, hisz sokan, akik „csak” szimplán elélveznek, szintén beszámolnak a tejfehér mirigyváladékról, ami inkább jelzi a nő örömét, mint bármi más. Az pedig, hogy egy nő mennyire „nedvesedős”, szintén egyéni adottság, és nem jelent semmit a gyönyörérzettel kapcsolatban.
A másik, sokszor visszatérő téma a női orgazmus volt. Nos, igen, a nők nem születnek azzal az adottsággal, hogy maguktól képesek eljutni a csúcsra. Nekik meg kell tanulniuk, hogy mire, hogyan reagál a testük, és el kell sajátítaniuk, hogyan tudnak legkönnyebben elélvezni. Vannak olyan felnőtt nők – nem is kis számban –, akik még nem tapasztalták meg az orgazmust, pedig hosszú évek óta házasságban élnek. Külföldön vannak szakemberek, akik oktatásokat tartanak, vagy segítik az első alkalmakat. Nálunk meg az van, hogy a férfiak azt mondják, ez túl van spilázva.
(Azért azt is meg kellene említeni, hogy a nők, akiket a spriccelés kapcsán vizsgáltak, 25-60 perc alatt jutottak orgazmusközeli állapotba.)
Senki nem mondta, hogy a férfiak érzéketlen gépek, és egyáltalán nem volt szó arról, hogy nekik ne lenne szükségük lelki kényeztetésre, ellazulásra vagy egyéb dologra. A cikk csak arról szólt, hogy a nők miről hazudnak az ágyban. Ennyi.
(Ha valaki szeretne cikket írni a férfiak szükségleteiről, igényeiről, akkor TÁRT KAROKKAL VÁRJUK!!)
Becca Prior
További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on: