A kép Stephen King regényéből készült, Christine című filmből származik.
Ha létezik olyan ember, akinek az életben nem szabadna jogosítványt adni, akkor az én vagyok.
Imádok nézelődni, egy frissen festett kerítés, vagy az őszbe hajló hársfa is képes elvonni a figyelmemet. Minden apróság érdekel, kivéve az úttest és a jelzőtáblák. Most, hogy pár hete biciklivel járok munkába, nagyon komoly erőfeszítésembe kerül, hogy legalább arra az öt percre a forgalommal foglalkozzak. Itt, vidéken, jó ha negyedóránként elmegy egy autó, de én képes lennék az elé is kikóvályogni.
Ezért biztosan állíthatom, hogy az önvezető autót nekem találták fel!
Minden további nélkül hátrahagynám a tömegközlekedés nyűgeit, és pattannék a volán mögé, ha tudnám, hogy valaki az útra is figyel. Még jobb, ha az a valaki maga a gépjármű.
Bár már most is vannak forgalomban okosautók, ezek még nagyon messze vannak attól az ideális modelltől, amiről én – közlekedési antitalentumként – álmodom. A gyártók szorgosan munkálkodnak azon, hogy a jövő autói minél hamarabb forgalomba állhassanak. A fejlesztések során azonban olyan kérdések is felvetődnek, amikre egyáltalán nem egyszerű választ adni.
Vegyünk egy hétköznapi szituációt: a szabályosan közlekedő autó elé hirtelen kiszalad két kisgyerek. A számítógépes programnak választania kell, hogy a gyerekeket üti el, vagy pedig nekivezeti a járművet a falnak, kockáztatva ezzel az utas életét.
Az amerikai MIT kutatói most azt próbálják felmérni, hogy az emberek hogyan döntenének ilyen, és ehhez hasonló, váratlan szituációkban. A felmérésben bárki részt vehet, ide kattintva te is kiválaszthatod, hogy a szóba jöhető opciók közül melyiket tartanád helyesnek, morális vagy egyéb szempontok alapján.
Az illusztráció a kutatásból származik.
A felmérés végén megnézheted, hogy az általad adott válaszok mennyire csengenek egybe a többség véleményével. A program tehát amellett, hogy a információkkal látja el a fejlesztőket, kiváló szociológiai kísérlet is egyben.
Kinek az élete ér kevesebbet? Nő vagy férfi? Idős, vagy fiatal? Utas vagy gyalogos? És mi van, ha épp egy bűnöző kel át az úttesten?
A gondolatkísérlet egyszerű: a jármű zebrához közelít, de egy hiba miatt nem tud megállni. A vezérlőegységnek választania kell: utas vagy gyalogos. Egyikük mindenképp meghal.
Én abból indultam ki, hogy szituációtól függetlenül mindig a szabályosan közlekedők védelme a fontosabb. Ezt egyedül a megmenthető életek mennyisége írhatja felül. Szándékosan figyelmen kívül hagytam a szereplők nemét, korát, társadalmi helyzetét. Ennek köszönhetően az átlagtól igencsak eltérő eredményeket kaptam.
A legtöbben úgy gondolták, a járműnek az az elsődleges feladata, hogy az utasát védje. Ők minden bizonnyal most is gyakorló sofőrök. Szerintük semmi értelme olyan autót forgalmazni, amely váratlan szituációban fontosabbnak tartja mások védelmét.
Az ilyesfajta önző magatartással én egyáltalán nem tudok azonosulni. Mint mondtam, magam is szívesen utaznék önvezető autóval – amitől el is várnám, hogy mindent megtegyen a biztonságom érdekében –, de tudomásul venném, hogy teljes rendszerösszeomlás esetén a vészprogram a lehető legkisebb kár okozásának elvén fog intézkedni. Még ha ez bizony az én életembe kerül is.
Gépjárműbe szállni ugyanis nem kötelező! Ha pedig az ember mégiscsak igénybe veszi a szolgáltatást, akkor nem csak az előnyeivel, hanem a kockázati tényezőkkel is tisztában kell lennie. Amikor kalapácsot vásárolok, attól sem várom el, hogy más ujja fájjon, ha véletlenül a kezemre ütök vele.
A Mercedes így képzeli az önvezető autójának utasterét. Forrás: Mercedes-Benz
Mindennek fényében bízom benne, hogy a gyártók addig egyetlen modellt sem engednek forgalomba, amíg a lehető legkisebbre nem csökkentik a hibalehetőségeket. Az önvezető egységgel ellátott autók jelenleg is a legbiztonságosabbak, így joggal remélhetjük, hogy a jövőben jelentősen csökkenni fog a közúti balesetek száma. És akkor én is nyugodtabb szívvel kelek útra, akár utasként, akár gyalogosként.
J. Gábor
Melegedő - Facebookon is! Köszönjük kedvelésed!