Aki látta a Szerelmes Shakespeare című filmet, annak ez persze nem újdonság.

A ma ismert színház alapjait a görögök fektették le, és mint tudjuk, náluk akkora volt a férfi kultusz, hogy a női szerepeket is férfiak vagy fiatal fiúk játszották. Nők még a nézőtérre sem léphettek be. Az ókorban és a középkorban is szégyenteljesnek számított, ha egy nő a színpadon mutogatta magát, és ez a XVII. századig nem is változott.

Emiatt Shakespeare a saját színházában is kénytelen volt hozott anyagból dolgozni. A női szerepet játszó fiúknál fontos volt, hogy serdületlenek legyenek. Ahogy a hangjuk mutálni kezdett, és kiserkent az arcszőrzetük, már csak férfi szerepre voltak alkalmasak.

Így lehetett, hogy minden idők legismertebb szerelmespárjának történetét egymással romantikázó férfiak tárták a nagyérdemű közönség elé.