A kép Katy Perry - California Gurls című klippjéből származik.

Vannak dolgok, amiket melegként sosem fogok megérteni a hetero világból.

Más dolgokat igen.

Amikor a napokban olvasgatni kezdtem a 444.hu cikkét a kézilabdás fiúkról, akiket az egyik apuka táncoslánnyokkal lepett meg egy nyertes meccs után, még úgy voltam vele, hogy valaki már megint túltolta a prüdériát.  

Mivel nemcsak buzi vagyok, hanem laktózérzékeny is, egy tejszínnel összemaszatolt női kebelben nem sok örömöt tudok felfedezni. Ettől függetlenül nem vonom kétségbe, hogy egy heteró ifjúnak ez maga lehet a habos-babos mennyország. Pláne abban a korban, mikor az ember fiának a nyíló pitypangoktól is merevedése van.

A cikket tovább olvasva azonban jó pár dolog megütközést keltett bennem.

Azon, hogy egy vallási iskola tanulóiról volt szó, még csak meg sem lepődtem. Nincs új a nap alatt. Aztán eljutottam ehhez a részhez:

“A történet nem vadonatúj, 2013 áprilisban történt, de azóta teljes hallgatás van körülötte. Lapunkhoz most eljutott a rendőrségi nyomozás eredménye. Ebben állapították meg, hogy a két táncoslány valóban levetkőzött a 13-14 éves fiúk előtt, aztán tejszínhabot fújtak magukra, amit a fiatal kézisek lenyalogathattak.”

A kép csak illusztráció.

Egészen idáig azt feltételeztem, hogy egyetemistákról, vagy végzős gimisekről lehet szó. Viszont gyerekekkel meztelen nénik cicijéről nyalogattatni akármit, az elég sok minden, csak nem szülői jófejség. Hogy ebből miért nem lett össztársadalmi felháborodás – elvégre nem csak a delikvens apuka, hanem a többi szülő, sőt, maga a rendőrség sem talált kivetnivalót a dologban – az ugyanaz az eset, mint amikor nőkről derül ki, hogy kiskorúakat zaklattak szexuálisan.

A társadalmat fehér, heteroszexuális férfiak irányítják, akiknek nagy része egy “bárcsak engem molesztált volna a szexi tanárnéni tíz évesen” gondolattal le is zárja a dolgot.

A gyerek viszont ugyanúgy gyerek, akkor is, ha 5 éves, ha 10 éves, vagy ha 13 éves, nem véletlenül 14 év a beleegyezési korhatár. Minden szexuális töltetű esemény, ami az alatt zajlik, nettó pedofília.

Beszélgethetünk arról, hogy egy 12-13 éves serdülő fiú fejében milyen szexuális fantáziák játszódnak le – mert játszódnak, és ezt mindenki tudja, aki volt ennyi idős –, helyette azonban nézzük meg a kérdést más aspektusból:

Mit szólnának ugyanezek a szülők és a társadalom, ha 13-14 éves kislányok nyalogatták volna táncos férfiak mellbimbóit, vagy egyéb testrészeit? Mert egy pillanatig se legyenek kétségeink, a lányok számára is nagy élmény lett volna a dolog, laza apuka viszont lehet, hogy már lámpavason fityegne.

Most bárki mondhatná, hogy könnyű nekem a másik csapat soraiból ítélkezni, de hadd szögezzem le: ha lenne egy serdülő fiúkból álló meleg kézicsapat, és az egyik srácnak én lennék az apukája, nekem akkor sem jutna eszembe chippendale pasikat szervezni nekik, még akkor sem, ha minden bizonnyal nagyra értékelnék a gesztust.

Miért?

Mert hiszek abban, hogy az egészséges szexuális fejlődéshez elengedhetetlen, hogy az első lépéseket egy velünk egykorúval tegyük meg. Négyszemközt. Az első, kíváncsi tapogatózások, az egymás iránti pirongató érzelmek mind olyan dolgok, amik segítenek, hogy felnőttként is képesek legyünk mindenféle komplexusok nélkül kapcsolatot létesíteni.

Mert lehet, hogy a táncoslányos sztorit nagyon menő lesz a kocsmában előadni, de elég szomorú, ha a fiadnak ezen kívül semmi más sikerélménye nem lesz a nőkkel.

Tehát ilyen helyzetbe kényszeríteni gyerekeket erős jóidulattal is vandalizmus, nem pedig “jófejség”.

J.Gábor