Egy ártalmatlan kérdés: Mit csináltál a hétvégén? Tegyük fel, hogy nem udvariassági formulaként hozza elő a munkatársad, hanem így próbál beszélgetést kezdeményezni, hogy kitöltse a reggeli kávé és az ebédszünet közötti fél órát.

Mielőtt a kérdésre adható válaszokba belemennénk, tisztázzunk valamit:

A szexualitás magánügy. Egy kulturált közegben – mint például egy iroda (már amelyik...) – ez nem is lehet téma. Egyaránt igaz ez a homo- és heteroszexualitásra. Nagyokat kortyolva az “álomalkalmazott” feliratú bögrédből, fel sem merül, hogy arról beszélj, miként kötözted ki az asszonyt a kovácsoltvas ágyhoz, vagy milyen új szexjátékszert szereztetek be.

A melegeknél sincs ez másképp. A különbség mindössze annyi, hogy nálunk a magánélet nem feltétlenül ér véget a hálószoba ajtajában. Mert hogyan mondod el a kollégáknak, hogy családi ebéden voltál a pasid szüleinél, úgy, hogy a többiek ne úgy érezzék, épp a buziságoddal kérkedsz.

A továbbiakban erről fogunk beszélni.

Tehát, térjünk vissza az eredeti kérdéshez. Mit csináltál a hétvégén?
Tételezzük fel, még senki nem tudja a munkahelyeden, hogy meleg vagy. Nem azért, mert különösebben titkolnád, csak egyszerűen még sosem került szóba. Milyen válaszlehetőségek állnak rendelkezésedre?

A) “Semmi különöset. És ti?” – Ez a megúszós lehetőség. A problémát természetesen ezzel nem oldottad meg, csak elnapoltad a jövő hétre. Vagy az azt követőre. Huzamosabb ideig viszont nem játszhatod a szürke egeret, különben elkönyvelnek antiszociálisnak, azzal pedig búcsút inthetsz a kellemes munkahelyi légkörnek. Bizonyos kollégáknál pedig ez egyébként sem minősül rendes válasznak, úgyhogy nézzük a B opciót!

B) “Vásároltam, főztem, filmeztem, stb.” – Ha tényleg csak ennyit csináltál, akkor korrekt. Ha mindezt a pároddal együtt csináltad, akkor csak féligazság. Ha pedig a teljes hétvégét a pasid szüleinél töltötted, akkor konkrétan a kollégák szemébe hazudsz. Azt pedig már megtárgyaltuk, hogy az emberek rohadtul nem díjazzák, ha hazudnak nekik.

Persze, sok minden múlik azon, hogy milyen a munka, és milyen a viszonyod az ott dolgozókkal. Ha úgy érzed, nem érdemes jó kapcsolatot kiépíteni, akkor a B opció hosszú távon is jó választás lehet. Persze, egy idő után feszélyezni fog, hogy állandóan alibit gyárts, és tartsd is magadat a meséidhez, ami végső soron a munkád rovására is mehet. Arról már nem is beszélve, mi van, ha időközben mégiscsak szeretnél nyitni a többiek felé? Akkor jöhet a “Két éven át átvertelek benneteket. Ne hari.” amitől ők vagy meghatódnak, vagy nem.

C) “A pasim szüleinél voltunk ebédelni.” – Ennél a válasznál megkockáztatod, hogy Marika le fogja inni a vadiúj blúzát, de Marikának amúgy sem állt jól, úgyhogy belefér. Készülj fel arra is, hogy a munkamenet is kizökkenhet egy időre, mivel a továbbiakban senkit nem fog érdekelni, hogy ki, mit főzött otthon. A válasz innentől coming outnak minősül, annak minden velejárójával. A jó hír, hogy egy munkahelyen csak egyszer kell túlesni ezen. Ha a következő hétfőn is hasonló történettel szolgálsz majd, senkit nem fog váratlanul érni, és Marika is biztonságban érezheti magát.

Sokan azt feltételezik, hogy a melegeknek könnyű, mert “a buzikat úgysem merik kirúgni”. Elvégre védett kisebbségről van szó, akárcsak a romák vagy a zsidók esetében, és akit származása, vallása vagy szexuális irányultsága miatt bocsátanak el, az perelhet.

Ez mind szép és jó, de ebbe csak az hihet, aki még életében nem dolgozott sehol. Köztudott, hogy a munkáltatóknak elég nagy a mozgásterük az alkalmazottak ügyeit érintően. És ha ki akarnak rúgni, akkor ki is fognak! Azért, mert nem vagy elég együttműködő. Mert romlik a teljesítményed. Mert a kollégáid panaszkodnak a munkádra. És így tovább. Egyik munkahely sem olyan hülye, hogy azt mondja, azért küld el, mert buzi vagy. És bizonygathatod te később az igazadat, munkád attól még ugyanúgy nem lesz.

Ha egyáltalán felvesznek, ugyebár. Mert noha a melegek nagy részénél nem látszik a beállítottságuk, akiknek mégis a homlokára van írva, az legfeljebb fodrász vagy lakberendező lehet.

Az Index nemrég közölt egy hosszabb cikket, melyben részletesen ír a melegek munkahelyi diszkriminációjáról, a Háttér Társaság kutatási jelentése alapján, ezért én most nem folynék bele a részletekbe. Aki viszont coming out előtt áll, annak erősen figyelmébe ajánlom.

Miért érdemes előbújni?

Mint ahogy írtam, elsősorban azért, mert a titkolózás, és a vele járó lelki feszültség hosszú távon a munkád rovására fog menni. Heti 40 órán át vagy összezárva azokkal az emberekkel, sokkal többet, mint amennyit a családoddal vagy a barátaiddal töltesz (feltéve hogy nem ők a munkatársaid). Közhely, de a kollégáid a második családod, akiket lehet szeretni vagy utálni, de ha nem akarod pokollá tenni a saját életedet, akkor érdemes minimum egy felületes jó viszonyt kialakítanod velük. Ezt a heterók is nagyon jól tudják. Hidd el, ők sem azért érdeklődnek a hétvégéddel kapcsolatban, mert annyira érdekled őket, ez egyszerűen csak hozzátartozik az emberi légkörhöz.

Másodsorban pedig azért jó még időben coming outolni, mert így egy csomó kínos szituáció elkerülhető. Nekem a kedvencem az volt, amikor a főnököm az iroda előtt elhaladó csinos hölgy ügyfeleket ajánlgatta figyelmembe, de előfordult olyan is, hogy egy kolléganőm kikezdett velem. Utóbbit nagyon sajnáltam, mivel a többi munkatársam akkor már tudta, hogy meleg vagyok, és később emiatt széjjel cikizték. Szerencsére utána már ő is nevetett a dolgon.

Hol nem érdemes előbújni?

Mindenhol dolgoznak melegek. Tényleg mindenhol! Személyesen ismertem már hentest, pilótát, tanárt, rendőrt, katonát, bányamérnököt, építészt, lakatost, DJ-t, orvost, politikust, buszsofőrt és még sorolhatnám. Közülük egyedül a bányamérnök nem vállalta fel magát, mivel Kazahsztánban dolgozott, ahol nem úszta volna meg sima buzizással. A többiek mind azt mondták, voltak ugyan problémáik, de végül mindig megoldódtak, és egyáltalán nem bánták, hogy coming outoltak a munkatársaiknak.

Emellett fontos megemlíteni, hogy olyan szakma sincsen, ahol csak melegek dolgoznak. Vannak melegek a szórakoztató vagy a szépségiparban, és mivel ott megtehetik, hogy harsányak legyenek, az emberek többsége hajlamos azt hinni, hogy azok a buzik gyűjtőhelyei. Pedig a melegeknek csak egy kis része helyezkedik el ezeken a területeken.

Hab a tortán, hogy még a melegpornóban szereplő színészek sem mind melegek! Sőt!

Emlékszem, mekkora lelki törést okozott számomra, mikor a kedvenc pornószínészem ellen eljárás indult, mert bántalmazta a barátnőjét. :(

Termérszetesen aláírom, hogy bizonyos munkakörökben nem feltétlenül érdemes előbújni. Bányászként, vagy Jobbikos képviselőként nehéz dolga lehet az embernek, és sokszor választania kell a hivatása vagy a teljesebb élet között. Én mindenkit arra bíztatok, hogy érdemes inkább az utóbbi mellett dönteni. Mert munkájuk még lehet másik, életük viszont nem nagyon.

Azt is fontosnak tartom megemlíteni, attól, hogy egy munkahely melegbarát, még bánhatnak ugyanúgy az alkalmazottakkal, ahogy más a kutyájával se. Sajnos ilyenben is volt már részem.

Hogyan érdemes előbújni?

Dolgoztam már pár helyen, ezért szerencsére van már tapasztalatom e téren. Rólam eddig így vagy úgy, de mindenhol tudták, hogy meleg vagyok. (A két naptól egy hétig terjedő diákmunkákat nem veszem ide.)

Ahogy a magyar munkavállalók többsége, nagyrészt én is ismerősök által helyezkedtem el. Onnantól kezdve pedig, hogy valaki tudja rólad, coming out szempontból már nyert ügyed van. Ha nem is pletykálja el rögtön, a vele folytatott beszélgetésekből (amennyiben nem kettesben folytatjátok) előbb vagy utóbb mindenki számára világos lesz, hogy te bizony nem a lányokat hajkurászod.

Akárcsak az iskolai előbújás esetében, itt sem érdemes mindenkinek egyesével elmondogatni. Elég a megfelelő ember fülébe eljuttatnod, és onnantól kezdve a probléma megoldva. Eddigi tapasztalataim alapján ez is kb. 3 napig érdekli az embereket, aztán ugyan olyan természetességgel kezelik, mint hogy 2 cukorral iszod a kávét, vagy hogy utálod a hétfőt.

Igazi kihívással egyedül akkor néztem szembe, amikor hazaköltöztem a szüleimhez vidékre, és amíg belekezdtem egy új szakma megszerzésébe, addig helyben vállaltam munkát. Egy olyan közeget kell elképzelni, ahol a munkatársak között rendszeres téma a vasárnapi istentiszteleten elhangzottak átbeszélése. Pártállás tekintetében szintén elég egysíkú a helyzet. Amikor közéjük csöppentem, elhatároztam, hogy – ideiglenes munkáról lévén szó –, nem erőltetem ezt a coming out dolgot. Természetesen, ha bárki rákérdez, elmondtam volna. Több évnyi aktivista szerepvállalás után szépen néztünk volna ki, ha letagadom.

Pár hét elteltével, egyik reggel megyek be az irodába, mire a kolléganőm közli, hogy “Olvastam a blogodat.” Döbbenten néztem rá. “A Melegedőt?” – kérdeztem, mivel akkor még csak 2 napos volt a blog. “Igen.” – hangzott a válasz. Gondoltam magamban, akkor most már helyben vagyunk, ezt nehéz lenne félreérteni. “És hogy tetszett?” – kérdeztem, felkészülve mindenre. Mire ő kifejtette, hogy nagyon tetszett neki az írásom, és teljesen egyetért velem. (erről a cikkről volt szó egyébként)

Mindezzel csak azt szerettem volna megmutatni, hogy a legliberálisabbtól a legkonzervetívabb közegig is érdemes elgondolkozni az önfelvállaláson. Bevallom, engem is őszintén meglepett, hogy egy kis, vidéki településen sem csinálnak ebből problémát az emberek. Nyilván nem velük fogom megvitatni a magánéletemet, de már az is borzasztó sokat jelent, hogy nem kell megjátszanom magam senki kedvéért.

Összegzésként tehát:

1. Mérd fel előre a körülményeket, és válaszd ki a hozzá illő stratégiát!

2. Ne menekülj féligazságokba, a hazugságokat pedig végképp kerüld el!

3. Ha vonakodsz attól, hogy személyesen mond el, választhatod a facebookos bejelölős módszert, amennyiben onnan egyértelműen kiderül, hogy meleg vagy. Bőven elég, ha csak egy munkatársat avatsz be, másnap úgyis mindenki tudni fogja.

4. Készülj fel arra is, hogy lesznek, akikkel nem fogtok örök barátságot kötni emiatt. Ha minden rosszul sül el, olyannyira, hogy a munkatársaid vagy a feletteseid homofóbiája lehetetlenné teszi a munkavégzést, esetleg el is bocsátanak miatta, akkor feltétlenül fordulj az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

Ami a legfontosabb: Beszélj természetesen a magánéletedről!

Igen, számodra az evidens, hogy a pasiddal töltöd a hétvégédet, mivel őt szereted. Marika sem kezdi el bűnbánóan a köldökét nézegetni, ha arról beszél, hogy a férjével voltak disznóvágáson. Hidd el, ha mások is látják a magabiztosságodat, akkor ők is természetesnek fogják ezt venni.

Ha úgy érzed, további instrukciókra van szükséged az előbújáshoz, kattints a blog Coming Out fülére.

Én ezúttal is szeretnék gratulálni azoknak, akik a nehézségek ellenére a munkahelyükön is fel merik vállalni önmagukat, és sok sikert kívánok mindenkinek, aki most tervezi az előbújást. Kitartás, és mindent bele! :)

J. Gábor

Előző cikkünk:

Coming Out gyorstalpaló IV. - Melegként a suliban

További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on: