Őszinte leszek: én nem rajongok a melegfilmekért.
Rengeteg olyan filmet vagy sorozatot tudnék felsorolni, melyekben a meleg szál mellékvágány volt ugyan, a karakterek története mégis magával ragadott, mert hiteles és izgalmas volt számomra. Melegfilmek esetében viszont erősen meg kell erőltetnem magam, hogy akár öt, igazán jó alkotást össze tudjak szedni.
De miért van ez? Hol csúsznak el a dolgok? A rendezőn? A koncepción? Vagy az én elvárásaim túl nagyok?
Először is, mitől lesz meleg egy melegfilm?
Pornónál ezt egyszerű eldönteni, csak meg kell nézni, mit hova dugnak. Egy mozifilm esetében ez már kicsit komplikáltabb. Csak hogy érthetőbb legyek, maradjunk a pornós példánál. Tegyük fel, az egyik stúdió kitalálja, hogy szélesebb közönséget szeretne elérni, ezért olyan pornót forgat, ami a homo és hetero nézők számára is élvezetes. Mindezt biszex jelenetek nélkül.
Érzitek a problémát?
A Brokeback Mountain - Túl a barátságon című film remek példa erre. A kritikusok imádták, olyannyira, hogy 2005-ben a rendezője Oscar díjat kapott érte. A hetero közönség vagy leszarta, vagy odáig voltak tőle. De inkább előbbi. Jómagam, miután kis híján elszundítottam rajta, a felétől inkább nekiálltam vasalni. Ami nálam nagy szó!
Két férfi évődik egy sort az akácosban, de aztán nem tudják eldönteni, mit akarnak, miközben ki vannak téve a társadalom megvetésének és agressziójának? Könyörgöm, egy átlag melegnek erről szól a csütörtök délutánja!
Rendben, azt azért lássuk be, hogy a rendezőknek nincsen könnyű dolguk. Nyilván, nekik az az érdekük, hogy az alkotásuk minél több emberhez jusson el, ami baromi nehezen kivitelezhető, ha eleve egy kisebbségi szubkultúrát céloznak meg vele.
Egy remek hazai sikertörténet a Csányi Sándoros Coming Out című film. A Coming Out nem melegfilm, soha nem is akart az lenni, de mégis sikerült ezt elhitetnie magáról. A rendező direkt egy tabutémához nyúlt, hogy ezzel generáljon nézettséget, majd csinált egy romantikus, hetero komédiát, aminek a tetejébe tűzött egy meleg zászlót. A végeredmény magáért beszél: magyar film rég nem kapott ekkora érdeklődést, és a mozikasszák is szépen csengettek.
Szinte a Comint Outtal egy időben jött ki a Viharsarok, szintén magyar rendezőtől, ami az előző film tökéletes ellentéte. Ízig-vérig melegdráma, valódi karakterekkel és életszagú történettel! Meg is kapta a maga jussát: rengeteg külföldi díjat, és minimális nézőszámot.
A Coming Out plakátja, apró rásegítéssel.
A melegfilmek fejlődéstörténete a kezdetektől napjainkig valahogy így néz ki:
- Minden szar, mindenki gyűlöl, a szerelem reménytelen, és mind meghalunk.
- Végre egymásra találtunk, de a végén egyikünk meghal AIDS-ben.
- Páran meghallnak AIDS-ben, mi pedig küzdünk a jogainkért.
- Páran küzdenek a jogainkért, miközben mi egymásra találunk, de a társadalom megpróbál szétválasztani bennünket.
- Szarunk a jogokra meg a társadalomra, csak simán majmoljuk a hetero romantikus filmeket.
- Fiúk a klubból. (Itt végre elkezdtek valamit kapizsgálni.)
- Már tudjuk, hogyan kell érzékletesen bemutatni a melegséget, de azért inkább leragadunk a “coming out előtt állok és rettegek” valamint az “előbújtam de nem fogadnak el” kliséknél.
Most komolyan, ti megnéznétek a kétszázadik “szeretjük egymást, de valami közénk áll, és úgy tűnik, minden reménytelen, de a végén azért mégiscsak összejövünk” filmet? (Költői kérdés volt, tudom, hogy igen)
De akkor mégis mi lehet a megoldás?
Én amondó vagyok, hogy a melegfilmek számára az fogja meghozni az áttörést, ha végre sikerül túllépniük a homoszexualitás problematikáján, és az örökös dráma-komédia páros mellett mernek nyitni más műfajok felé is.
Én is a nap 24 órájában buzi vagyok, az életem mégsem csak és kizárólag a melegség körül forog. Érdekel a politika és a világ történései, szeretem a sci-fit és a fantasyt, képregényeket gyűjtök, bringázok, buziblogot írok, stb.
A jövő a rétegelt meleg karaktereké! Legyenek olyanok, mint a tepertős pogácsa! Ami egyszerre tepertős ÉS pogácsa. Nem érdekel, hogy meleg, csináljon valami érdekeset is!
Például, legyen a főszereplő egy meleg szuperhős. Leszarom, mennyi idősen dolgozta fel a saját másságát, és milyen a kapcsolata az anyjával! Hordjon szivráványos karkötőt vagy nézze meg a srácok seggét az utcán, nekem ennyi elég, hogy azonosulni tudjak vele. Mentse meg a világot a pusztulástól, szedje le a bajba jutott bálnát a fáról, javítsa meg a csöpögő atomerőművet, csináljon izgi szuperhősös trükköket és ennyi.
De nyugodtan gondolkozhatunk más zsánerekben is. A lehetőségek tárháza határtalan! Csak ne az legyen a központi téma, hogy “mit fog szólni Józsi, ha megtudja, hogy buzi vagyok”.
És hogy ezek a filmek mégis mennyire lesznek melegfilmek?
Higgyétek el, kedves rendezők, nekünk azok lesznek. Ti pedig csak tegyétek zsebre a lét, és készítsetek még sok ilyet!
J.Gábor
További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on:
